Esküvői menü, menyasszonyi ruhák a terítéken

Szerencsés embernek vallom magam. Sikerült megvalósítanom az álmom, ami nem más volt, mint egy saját étkezde! A helységet bérlem, bár rendesek, mert szabad kezed kaptam az átalakításához és nem kértek érte semmi egyéb plusz költséget. A bontástól, az utolsó ecsetsimításon át, a végső bútorig, mindent felügyeltem, az egyetlen falatozóm létrejövetelekor! Ezt ugye máshogy nem lehet. Már csak ki kellett találnom, mivel fogok kitűnni a többi remek hely közül a környéken. Úgy gondoltam, hogy aki egyszer ide belép, annak egy örök emléket nyújtson az ízletes főztöm csak úgy, mint az emberek első esküvője. Kicsit egoistaként ki merem jelenteni, hogy fenséges, amit kiadok a konyhámból, viszont muszáj valami pluszt is hozzá adnom, mióta bejött ez a sok gourmanus, (én csak így hívom) azóta oda kell figyelni, hogy a tányérra kerülő étel megjelenése figyelemfelkeltő legyen.

Hosszas töprengés után jutottam arra a pontra, hogy lesz egy esküvői menüm, így akár lagzikat is tudok vállalni, és a főételek menyasszonyi ruhák alakját fogják végsőformájukba elérni! Hosszasan tanulmányoztam megannyi oldalt, ahol különböző paraméterek osztanak meg ilyen ruhákról és jó sok képpel illusztrálják ezt. Bár úgy tartják, hogy akkor ismeri meg igazán az ember a ruhadarabot, ha felpróbálja, de szerintem egy szalon se örült volna, ha beállítottam volna a 107 kilómmal és kísérletezés gyanánt, követelőztem volna, hogy márpedig adjanak a méretembe egyet! Beértem az online ismeretszerzéssel. Rengeteg Kombinálások és kísérletezések folyamata után, rá jöttem, az lesz a leg egyszerűbb módja, ha a party előtt kérek az ifjú menyasszonyról és a ruhájáról képet és azt formálom meg ételből. Ez azért is jó megoldás, mert ha egy olyan rongyot formázok meg, ami nem tetszik a leendő feleségnek, akkor lehet, el sem fogyassza főztem talán még dacból sem.

Hisz nagyon sok utána járással jár kiválasztani a megfelelő darabot a hölgyeknek. Menyasszonyi ruhák tömkelegét kell átvizsgálniuk online vagy egy szalonban. Nem minden fazon áll jól minden nőnek, vagy legalább is ők úgy gondolják, ezért szűkíteni kell a lehetőségeiket előkutatással. Ha leszűkült, mondjuk két, három fazonra, akkor még mindig kérdéses a színe. Ilyenkor eshet a nő dilemmába, hogy mi van, ha a ruha nem is a mostani trendnek megfelelő? De, ha a divatnak akar megfelelni, az vajon mennyire érzi meg a pénztárcája, vagy kölcsönözzön? De, ha kölcsönzi, akkor nem tarthatja meg, mit fog adni a következő generációnak, ha netán családi tradíciót akar indítani. Vagy varratnia kéne és akkor félig egyedi félig divatos! De, ha félig divatos csak az már nem az, ezért lehet nevetség tárgya lesz a tág női ismeretségi körben. Lehet, csak szűk családon belül kéne tartani kis polgári esküvőt és akkor nem lesz ilyennel gond? Vagy igazából nem is szereti a férjét, ha egy ruha kizökkenti őt az egészből?

Egy szó, mint száz, nagy stressz éri ilyenkor a menyasszonyokat. A ruha a legfontosabb tényezője ennek a napnak, de amit egy kreatív szakács adhat tippet a konyhájában írt blogján az annyi, hogy ne stresszeljenek a kedves nők ezen, mert úgy is ők lesznek a legszebbek aznap! Én pedig azért vagyok, hogy a lagzin vissza töltsem azokat az elvesztett kilókat, amik ezek a kemény napok okoztak! Alig várom, hogy ételeim felvehessék a menyasszonyi ruhák alakját és jóllakathassák a násznépet!

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.